Krónikus visszatérő hüvelyfertőzésre utaló panaszok miatt rendelésünkre előjegyzést foglaló új páciensek számára tájékoztató videót készítettünk, mely a kórelőzményi leletekről, típusos panaszokat összefoglaló honlapunkról és az online előjegyzésben is letölthető kérdőívről és ezen panaszok hátterének laboratóriumi kivizsgálásáról szól. Ezen a csatornán a krónikus visszatérő hüvelyfertőzések életmódbeli hajlamosító faktorairól is találnak rövid összefoglaló előadásokat:
https://www.youtube.com/@ujhazynogyogyaszat/videos
Kérem, hogy ha először jön a rendelőnkbe visszatérő nőgyógyászati fertőzés panaszának kivizsgálása céljából, a következő kérdőívet nyomtassa ki és kitöltve hozza el a rendelésre a korábban önnél végzett kórokozó kimutatások, STI tesztek (akár negatív, akár pozitív) nyomtatott leleteivel:
Krónikus hüvelyfertőzés panaszának kivizsgálása, előzmények – kitöltendő
Hüvelyfertőzések diagnosztikájáról, a mikroszkópos kenetdiagnosztika alkalmazása
A hüvelyfertőzéssel jelentkező páciensek megfelelő és gyors kivizsgálása, ennek alapján indikált kezelése csökkenti azok arányát, akik panaszaik miatt 
sokszor elkeseredetten alkalmaznak egymást követően recept nélkül hozzáférhető készítményeket számottevő javulás nélkül. A jó kórelőzmény felvétel, a colposcopia alapján felállított klinikai vélemény és a megfelelően választott laboratóriumi vizsgálat a sikeres kezelés három pillére, ha egy is hiányzik ezek közül, a javasolt kezelés várt eredménye elmaradhat, mely egyaránt okozza a páciens és a szakorvos elégedetlenségét, frusztrációját. Hüvelyfertőzések diagnosztikájában önmagában a colposcopos vizsgálat (méhszáj és hüvely megtekintése) több évtizedes tapasztalattal sem elegendő, melyet az adott kórokozóra adott immunválasz különbözősége magyaráz. A pH vizsgálat nem specifikus egy adott kórképre: a 4,5 feletti hüvelyi pH bakteriális vaginosis, aerob vaginitis és Trichomonas vaginitis esetén egyaránt jellemző, ezek mellett nem fertőzés eredetű okok: menstruáció során, óvszer nélküli szexuális együttlét után, lokális antifungalis (gombás fertőzés kezelésére alkalmazott) készítmények alkalmazását követően is észlelhető. A 4,5 feletti pH mikroszkópos hüvelykenetdiagnosztikát indikál, mely az első választandó laboratóriumi vizsgálat. Az orvoslás történelmének mikroszkópos hüvelykenetvizsgálatot érintő fő mérföldkövei a következők voltak: Albert Döderlein 1892-ban írta disszertációját a lactobacillus flóráról illetve a kóros flóráról. Schröder 1921-ben állította össze az első lactobacillus arányszámot. Gardner és Dukes 1955-ben mutatták ki bakteriális vaginosis egyik kórokozóját, a Gardnerella vaginalist, majd Nugent 1991-ben írta le bakteriális vaginosis felismerésére összeállított diagnosztikus pontrendszerét. A ma alkalmazott lactobacillus arányszámot 1999-ban Donders írta le. Döderlein óta a mikroszkópok technikai fejlődése pontosabb diagnosztikát, a hüvelyben levő baktérium flóra objektívebb megfigyelését teszi lehetővé, mint korábban. A ma alkalmazott mikroszkópok a hüvelyfertőzések kórokozóinak kimutatását biztonsággal, nagy felbontással segítik.
