Részletesen azoknak, akiket a téma jobban érdekel

A szeméremtesten kialakuló bőrelváltozások, fertőzések vizsgálata

A szeméremtesten kialakuló, Humán papillomavírus (HPV) okozta szemölcsök (condyloma acuminatum) vagy a herpes genitalisra jellemző vesiculák, fekélyek felismerése colposcopos vizsgálattal (a szeméremtest nagyító eszközzel történő vizsgálatával) azonnal elvégezhető.

Kivizsgálás azoknál, akiknek már volt szexuális kapcsolata

A hüvelyfertőzéssel jelentkező páciensek megfelelő és gyors kivizsgálása, ennek alapján indikált kezelése csökkenti azok arányát, akik panaszaik miatt sokszor elkeseredetten alkalmaznak egymást követően recept nélkül hozzáférhető készítményeket számottevő javulás nélkül. A páciensek panaszainak meghallgatása, a colposcopia (szeméremtest, hüvely, méhszáj vizsgálata) alapján felállított klinikai vélemény és a megfelelően választott laboratóriumi vizsgálat a sikeres kezelés három pillére, ha egy is hiányzik ezek közül, a javasolt kezelés várt eredménye elmaradhat, mely egyaránt okozza a páciens és a szakorvos elégedetlenségét, frusztrációját. Hüvelyfertőzések diagnosztikájában önmagában a colposcopos vizsgálat (a hüvelynyálkahártya és a hüvelyváladék megtekintése) több évtizedes tapasztalattal sem elegendő, melyet az adott kórokozóra adott immunválasz különbözősége magyaráz. A pH vizsgálat nem specifikus egy adott kórképre: a 4,5 feletti hüvelyi pH bakteriális vaginosis, aerob vaginitis és Trichomonas vaginitis esetén egyaránt jellemző, ezek mellett nem fertőzés eredetű okok: menstruáció során, óvszer nélküli szexuális együttlét után, gombafertőzés kezelésére szolgáló hüvelykúpok alkalmazását követően is észlelhető. A 4,5 feletti pH mikroszkópos kenetdiagnosztikát indikál, mely az első választandó laboratóriumi vizsgálat. Az orvoslás történelmének idevonatkozó fő mérföldkövei a következők voltak: Albert Döderlein 1892-ban írta disszertációját a lactobacillus flóráról illetve a kóros flóráról. Schröder 1921-ben állította össze az első lactobacillus arányszámot. Gardner és Dukes 1955-ben mutatták ki bakteriális vaginosis egyik kórokozóját, a Gardnerella vaginalist, majd Nugent 1991-ben írta le bakteriális vaginosis felismerésére összeállított diagnosztikus pontrendszerét. A ma alkalmazott lactobacillus arányszámot 1999-ban Donders írta le. Döderlein óta a mikroszkópok technikai fejlődése pontosabb diagnosztikát, a hüvelyben levő baktérium flóra objektívebb megfigyelését teszi lehetővé, mint korábban.

A különböző patogének (hüvelyfertőzést és húgyúti fertőzést okozó kórokozók, szexuális úton terjedő fertőzések) elleni védekezésben az egyik legfontosabb tényező a hüvelyt kolonizáló baktérium flóra (többnyire tejsavat termelő lactobacillusok), a normál hüvelyi mikrobiom, melynek összetételéről, élettani variációiról az elmúlt években ismereteink bővültek. Ez a baktérium flóra kölcsönös kapcsolatban van az emberi szervezettel és összetétele a környezeti, genetikai, immunológiai tényezőktől függ és egy adott egyén esetében is változhat.

A menstruációs ciklus, terhesség, fogamzásgátló készítmények, hormonális változások, szexuális együttlét gyakorisága, szexuális partner, hüvelyi öblítés (nem javasolt!), műszálas vagy tanga alsónemű viselése (nem javasolt!), intim dezodorok (nem javasolt!), antibiotikumok mind befolyásolhatják a hüvelyi kolonizáló flórát. A hüvelyváladékban a lactobacillusok melletti egyéb baktériumok száma fokozódik a ciklus középidejéig, candida pedig jellemzően a menzesz előtti napokban szaporodik jobban, utóbbi a nők 10%-ában tünetmentesen előfordul együtt élve a lactobacillus flórával.

  1. Hüvelyfertőzés panasza esetén a mikroszkópos kenetdiagnosztika első feladata annak meghatározása, hogy a kenetben látott baktériumflóra normális vagy kóros.
  2. Kóros flóra esetén további differenciáldiagnosztika szükséges aerob vagy anaerob bakteriális fertőzés elkülönítéséhez.
  3. A háttérben levő baktérium flórától függetlenül sarjadzó gomba és Trichomonas vaginalis felismerésére is törekednünk kell.
  4. Ne váladék tenyésztés legyen a választott diagnosztika, mivel a hüvelyi mikrobiom élettani variációi, a mikrobiológiai közösségek különböző összetétele, fluktuációi miatt az eredmény könnyen álpozitív lehet, mely téves irányú kezeléseket indikál.

A kenetvizsgálat során fontos, hogy a colposcopos kép alapján nyert klinikusi véleményünket, feltételezett diagnózist vessük egybe a kenetben látottakkal, szükség esetén a kenet alapján módosítva véleményünket. A kenet értékelése során valamennyi látótérben megítélhető a hüvelyt kolonizáló lactobacillus flóra, melynek visszaszorulásakor alakulhat ki bakteriális vaginosis, aerob vaginitis, emellett szexuális úton terjedő kórokozók átadásának kockázata is fokozódik (C. trachomatis, N. gonorrhoeae, Treponema pallidum, Trichomonas vaginalis, HIV, HPV).

Ureaplasma urealyticum, Ureaplasma parvum, Mycoplasma hominis gyakran a kommenzális (normál) hüvelyi flóra részeként megtalálhatók egészséges nőkben, gyakoriságuk (hormonális hatások következtében) növekszik a hüvelyváladékban a terhesség előrehaladásával párhuzamosan illetve bakteriális vaginosis esetén is. Az elmúlt évek tanulmányai ellenére még mindig nem egyértelmű, hogy a női genitális traktusban az említett 3 baktérium kórokozó vagy csak fertőzések kofaktorai. A mycoplasmák és ureaplasmák nincsenek összefüggésben méhszájgyulladás kialakulásával és molekuláris biológiai tesztekkel történő kimutatásuk egyéb kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok nélkül nem indikálhat antibiotikum kezelést. Kezelés pozitív Mycoplasma hominis tenyésztési lelet birtokában csak tünetmentes bakteriális vaginosis esetén javasolt, hiszen ez esetben a kérdéses baktérium terhességi komplikációkkal hozható összefüggésbe.

Amennyiben a visszatérően zajló hüvelyfertőzés hátterében a méhszáj gyulladása is feltételezhető, további laboratóriumi vizsgálat javasolt ennek tisztázása céljából. Méhszájgyulladás colposcopos képe vagy erre utaló klinikai tünet, visszatérő bakteriális vaginosis vagy visszatérő aerob vaginitis esetén a szóba jövő kórokozók (Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae, Mycoplasma genitalium) kimutatása természetesen nukleinsav amplifikációs tesztekkel történik és ezen tesztek alapján végezzük a kezelést.

Kivizsgálás azoknál, akiknek még nem volt szexuális kapcsolata

A hüvelyfertőzések kivizsgálásához a kenetvétel a hüvelybemenetből történik steril vattapálcával, ilyen esetben nem végzünk hüvelyi vizsgálatot. Mivel szexuális életet még nem élt páciensek esetében szexuális úton terjedő betegségek nem fordulhatnak elő, ezért hüvelyfertőzés panasza esetén elegendő a hüvelybemenetből vett kenet mikroszkópos vizsgálata, nem szükséges a méhszájból kenetvétel további laboratóriumi vizsgálatra. A hüvelybemenetből történő kenetvétel teljesen fájdalommentes eljárás.