Hüvelyfertőzések diagnosztikájáról, a mikroszkópos kenetdiagnosztika alkalmazása

A hüvelyfertőzéssel jelentkező páciensek megfelelő és gyors kivizsgálása, ennek alapján indikált kezelése csökkenti azok arányát, akik panaszaik miatt sokszor elkeseredetten alkalmaznak egymást követően recept nélkül hozzáférhető készítményeket számottevő javulás nélkül. A jó kórelőzmény felvétel, a colposcopia alapján felállított klinikai vélemény és a megfelelően választott laboratóriumi vizsgálat a sikeres kezelés három pillére, ha egy is hiányzik ezek közül, a javasolt kezelés várt eredménye elmaradhat, mely egyaránt okozza a páciens és a szakorvos elégedetlenségét, frusztrációját. Hüvelyfertőzések diagnosztikájában önmagában a colposcopos vizsgálat (méhszáj és hüvely megtekintése) több évtizedes tapasztalattal sem elegendő, melyet az adott kórokozóra adott immunválasz különbözősége magyaráz. A pH vizsgálat nem specifikus egy adott kórképre: a 4,5 feletti hüvelyi pH bakteriális vaginosis, aerob vaginitis és Trichomonas vaginitis esetén egyaránt jellemző, ezek mellett nem fertőzés eredetű okok: menstruáció során, óvszer nélküli szexuális együttlét után, lokális antifungalis (gombás fertőzés kezelésére alkalmazott) készítmények alkalmazását követően is észlelhető. A 4,5 feletti pH mikroszkópos hüvelykenetdiagnosztikát indikál, mely az első választandó laboratóriumi vizsgálat. Az orvoslás történelmének mikroszkópos hüvelykenetvizsgálatot érintő fő mérföldkövei a következők voltak: Albert Döderlein 1892-ban írta disszertációját a lactobacillus flóráról illetve a kóros flóráról. Schröder 1921-ben állította össze az első lactobacillus arányszámot. Gardner és Dukes 1955-ben mutatták ki bakteriális vaginosis egyik kórokozóját, a Gardnerella vaginalist, majd Nugent 1991-ben írta le bakteriális vaginosis felismerésére összeállított diagnosztikus pontrendszerét. A ma alkalmazott lactobacillus arányszámot 1999-ban Donders írta le. Döderlein óta a mikroszkópok technikai fejlődése pontosabb diagnosztikát, a hüvelyben levő baktérium flóra objektívebb megfigyelését teszi lehetővé, mint korábban. A ma alkalmazott mikroszkópok a hüvelyfertőzések kórokozóinak kimutatását biztonsággal, nagy felbontással segítik.